2013. január 6., vasárnap

Graffaló/Gruffalo

A idei tavalyi Karácsony egyik toplistás ajándéka a Graffaló c. könyv. Karácsony előtt átnyálaztam szakmabeliek és magánemberek gyerekkönyv kritikáit egyaránt, így a könyvesboltba már céltudatosan mentem. Mikor leemeltem a polcról, megmondom őszintén első "fogásra" valahogy nem tetszett a Graffaló. Ha nem célirányosan kerestem volna, valószínű otthagyom. Aztán mikor elkezdtem olvasni, egyre nagyobb elánnal lapoztam előre. Itthon gondosan elrejtettem, de kész kínszenvedés volt minden nap Karácsonyig, hogy nem olvashattam belőle a gyerekeknek. Szenteste pedig, talán ezért a csomagért izgultam a legjobban. Érdekes, hogy a gyerekek is hasonlóan reagáltak rá, mint én; elsőre csak félretették. Persze, nem hagytam annyiban a dolgot és este abból olvastam fel nekik. Annyira nagy volt a sikere, hogy egymás után többször is kellett, sőt még az apjuk is odakuporodott hallgatni. Azóta minden este, sokszor még reggel és délelőtt és délután is ezt olvassuk. Loló már kívülről tudja, Zénó szókészletébe pedig beépült már, mint "Favfajó". 
A sokszori mesélés ellenére még mindig élvezem/élvezzük. Kíváncsi vagyok, meddig tart majd. 
Létezik már Graffaló gyereke is. Remélem, hamarosan elérkezik Magyarországra is.

"A Graffaló, a harmadik mesekönyve Julia Donaldson-nak, ami az áttörést hozta, 1999-ben, azaz 51 éves korában jelent csak meg. Attól fogva viszont egymást követték a könyvek, jó részt a bölcsődés-óvodás korosztálynak szóló verses képes könyvek, nagy részük Axel Scheffler rajzaival, de van ifjúsági és gyerekregénye is.
A versek beleilleszkednek gyermekmondókák (angol) hagyományába: ritmizált, rímes sorokban alaptörténeteket mesélnek el: ez elveszést, a félelmet az ismeretlen szörnytől, a magányt, az önzetlenséget, és persze könnyedebbeket is, mint a bújócska, az alvás, az öltözés. A narratív sémák is régi vágásúak: népmesékből is ismerhetjük a Graffaló alaptörténetét, amikor az egér úgy mutatja meg, hogy milyen ijesztő, hogy egy nálánál ijesztőbb állattal a háta mögött flangál. Amikor a legkisebb és legfélénkebb mindenkinek túl jár az eszén." Pagony



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése