2013. január 29., kedd

Farsang


Az idei Farsangra már Loló is tudatosan készül és izgatottan várja. 2 hete kikölcsönöztük Gryllus Maszkabál könyvét, amihez még CD is volt mellékelve. Mondanom sem kell, hogy kenderbe verte a többi 7db kikölcsönzött könyvet. Az egész család életébe belopódzott már a zene, gyakran azon kapjuk magunkat, hogy dúdolásszuk a sorokat. Azt hiszem ez mindent elárul arról, hogy mennyiszer hallgattuk és olvastuk már el. Mikor még tartott a töretlen Graffaló mánia, akkor Lolli kijelentette, hogy Graffaló akar lenni. A jelmezkészítés részletein ebben a hiszemben kezdtünk el gondolkozni. Szerencsére még nem lovaltuk annyira bele magunkat, így nem rázott meg minket a hír, mikor közölte velünk Loló, hogy ő inkább más akar lenni. Rendben! No, és drága fiam, mi szeretnél lenni? Azon ő még gondolkozva, hangzott el a válasz. Némi támpontot adva neki sorolásba kezdtem, de valahogy egyik sem hatotta meg. Ekkor leültettem mellém a gép elé és megmutattam neki a gépemre lementett jelmez ötleteket, meg a CD-re kiírtakat és ezt az albumot. Végül utóbbi helyről sikerült kiválasztania "a jelmezt".  Íme:


Hófehérke lesz a Gyöngyöm :) És az öccse hozzáöltözik törpeként. A drága Mami pedig már meg is horgolta Zéni törpe cipőjét, ami a napokban fog megérkezni. A várost ma bejártam a legkisebbel, hogy beszerezzük a jelmezekhez szükséges anyagokat. Volt olyan persze, amit nem sikerült megvennünk, de szerencsére arra már rá is bukkantam aukciós portálon. 7-én lesz az oviban Farsang, addigra  mindegyik jelmez elkészül, talán még a szülőké is :)

Testvéri szeretet


Aranyköpök


-Zéni, milyen csinos vagy!
-Nem csinos, kópé!



Adott két gyerek, akikhez egyik délután nem jutott el az Álomtündér, ellenben a gyerekszoba felforgatva. Kifakadva szóltam Lolóhoz:
-Hogy fogok így bírni veletek a nap további részében, ha nem aludtatok? Hogy fogunk így vendégségbe menni?
-Nyugi, Anya! Nem az a lényeg, hogy bírj velünk!
-Hanem?
-Az, hogy élünk!



-Lolli, igazítsd meg a harisnyádat!
-Nem kell szekálni!
Kicsit később ellensúlyozni a lincshangulatot, gondoltam egy dicséret biztosan javít a helyzeten.
-Milyen ügyesen öltözöl!
-Hogyha még egyszer hozzám szólsz!



Esti idill:
"Nem Te tudod, hogy mit eszek meg! Egész nap Te irányítasz!"



2013. január 9., szerda

Graffaló by Loló


Kicsit nehézkes volt a felvétel egy ölben Zénivel, de azért úgy ahogy sikerült :)

2013. január 6., vasárnap

Graffaló/Gruffalo

A idei tavalyi Karácsony egyik toplistás ajándéka a Graffaló c. könyv. Karácsony előtt átnyálaztam szakmabeliek és magánemberek gyerekkönyv kritikáit egyaránt, így a könyvesboltba már céltudatosan mentem. Mikor leemeltem a polcról, megmondom őszintén első "fogásra" valahogy nem tetszett a Graffaló. Ha nem célirányosan kerestem volna, valószínű otthagyom. Aztán mikor elkezdtem olvasni, egyre nagyobb elánnal lapoztam előre. Itthon gondosan elrejtettem, de kész kínszenvedés volt minden nap Karácsonyig, hogy nem olvashattam belőle a gyerekeknek. Szenteste pedig, talán ezért a csomagért izgultam a legjobban. Érdekes, hogy a gyerekek is hasonlóan reagáltak rá, mint én; elsőre csak félretették. Persze, nem hagytam annyiban a dolgot és este abból olvastam fel nekik. Annyira nagy volt a sikere, hogy egymás után többször is kellett, sőt még az apjuk is odakuporodott hallgatni. Azóta minden este, sokszor még reggel és délelőtt és délután is ezt olvassuk. Loló már kívülről tudja, Zénó szókészletébe pedig beépült már, mint "Favfajó". 
A sokszori mesélés ellenére még mindig élvezem/élvezzük. Kíváncsi vagyok, meddig tart majd. 
Létezik már Graffaló gyereke is. Remélem, hamarosan elérkezik Magyarországra is.

"A Graffaló, a harmadik mesekönyve Julia Donaldson-nak, ami az áttörést hozta, 1999-ben, azaz 51 éves korában jelent csak meg. Attól fogva viszont egymást követték a könyvek, jó részt a bölcsődés-óvodás korosztálynak szóló verses képes könyvek, nagy részük Axel Scheffler rajzaival, de van ifjúsági és gyerekregénye is.
A versek beleilleszkednek gyermekmondókák (angol) hagyományába: ritmizált, rímes sorokban alaptörténeteket mesélnek el: ez elveszést, a félelmet az ismeretlen szörnytől, a magányt, az önzetlenséget, és persze könnyedebbeket is, mint a bújócska, az alvás, az öltözés. A narratív sémák is régi vágásúak: népmesékből is ismerhetjük a Graffaló alaptörténetét, amikor az egér úgy mutatja meg, hogy milyen ijesztő, hogy egy nálánál ijesztőbb állattal a háta mögött flangál. Amikor a legkisebb és legfélénkebb mindenkinek túl jár az eszén." Pagony