2012. január 20., péntek

Mese, mese mátka...

Kb. 2 hete kicsit megváltozott a szokásos esti menetrendünk. Történt ugyanis, hogy Zénó babából kezd figyelmes kisgyerek lenni. Egyre jobban izgatják a könyvek, a mesék és a versék. Kezdődött azzal, hogy mikor Lolónak olvastam az esti a mesét az ágyában, Zénó rendre felbukott a kiságyából és kezeivel a rácsokba kapaszkodva kukucskált át hozzánk és nézte közben a könyvet. Innentől kezdve már ő is szerves hallgatósága lett az esti meséknek. Még most sem tudom elhinni, hogy valóban képes megülni a fenekén 20-30 percig, ráadásul úgy, hogy szemmel láthatóan élvezi is. Úgy látszik a mesék terápiás jelleggel hatnak (rá) is.
Szóval, ma Zénót is beíratjuk a gyermekkönyvtárba és kikölcsönzi élete első könyvét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése