2011. december 25., vasárnap

2011. december 9., péntek

Manók

Egy kis szerencsével Jucinál csodaszép manót nyerhettek. Látogassatok el az oldalára részletekért:

2011. december 6., kedd

Itt járt

Tegnap este nálunk is járt a Mikulás. Vacsora közben vette észre Lolli az ablakban sorakozó ajándékokat. Pont előtte akartam elindulni a fényképezőgépért, de Loló megelőzött. Annyira cuki volt, olyan édesen ujjongott, alig fért a bőrébe az örömtől.
Még pár falat lecsúszott neki a vacsiból, aztán rávetette magát a csokikra. Két csoki után a hisztit elkerülve megértette és elfogadta, hogy mára ennyi; holnap majd ehet megint egy picit.
Ja, és persze volt aranyköp' is:

"Ez a Télapó olyan aranyos, hogy csak na!"






2011. december 2., péntek

Adventi naptár




Az utolsó percben, de elkészült. Az ötlet már 1-2 hónapja megfogalmazódott bennem, hogy milyen is legyen majd az adventi naptár, amit a gyerekeknek készítünk. Egy fát szerettem volna, hozzá 24 zsebbel, amik díszeket rejtenek; így karácsonyra a gyerekeknek is lehet egy "saját fájuk" amit ő maguk díszítenek fel. Csupán az volt a kérdés a számomra, hogy miből: dekorgumi, filc vagy karton. Végül utóbbi mellett döntöttem, gondolván ez igényli a legkevesebb időt és anyagi ráfordítást. Milyen meglepő, hogy tévedtem. Filccel sokkal könnyebben, pontosabban gyorsabban haladtam volna kisebb ramazúrival. Arról nem is beszélve, hogy összecsomagolhattam volna karácsony leköszöntével és jövőre újra elővehettük volna. De ugye nyert a karton, így jövőre újra alkothatunk majd.
Krisztiánnal együtt kezdtük el, egyedül folytattam és végül a finisben újra beszállt, amíg a gyerekek lubickoltak este. Mikor már kellőképpen kiáztak, mentem csak értük és eljátszottuk, hogy zörgést hallunk az előszobában. Biztosak voltunk benne, hogy ezek csakis Mikulás manói lehetnek és angyalok. Mikor végeztünk a törölközéssel, szárítkozással meglepetten vettük észre, hogy valóban nálunk jártak, sőt ajándékot is hagytak itt nekünk.



2011. december 1., csütörtök

Mit is?

Ma reggel miközben még punnyadoztunk az ágyban, Lollival azt próbáltuk kitalálni, hogy Zénó vajon milyen ajándéknak örülne? Loló szerint első helyre kell kerülnie a játék cumisüvegnek játék tápszerrel. Aztán sorba vettük, hogy mit is szeret az Öcsi csinálni:

  • ugrálni kanapén, ágyon ill., le azokról
  • táncolni, pörögni
  • dobálózni
  • tologatni, húzogatni, tekergetni tárgyakat, szekrény ajtót, de kiváltképp a sütőt
  • bekapni dolgokat
  • felmászni mindenre, legyen az kiskonyha, szekrény, létra, konyhapult vagy asztal
  • telefonálni
Szóval, fel van adva nekünk, pontosabban az angyaloknak a lecke. Érdekes, mert Zéni egyáltalán nem olyan, mint Loló volt ennyi idősen. A nővérével ilyenkor már le lehetett ülni nyugodtan(!) festeni vagy könyvet lapozgatni anélkül, hogy közben futott volna 3 kört és leugrott volna közben a kanapéról vagy építeni tornyot vagy párkeresős játékot játszani. De Zénó messze nem ilyen, az ő figyelmét nem lehet lekötni 5 percnél tovább, nem tud megmaradni egy helyben sem.
A felsorolt tulajdonságait figyelembe véve, talán boldogan tologatna egy ilyen bevásárlókocsit. Sajnos elég horror ára van, de talán saját kézzel fele ennyiből is elkészíthető lenne. Az alja lehetne egy ilyen görgős virágtartó, a teteje meg egy ilyen láda.
A tekergetési vágyát csillapítandó tuti befutó lenne ez az ikeás sütőidőzítő, bármennyire is gáz egy gyereknek karácsonyra ilyet adni.