2011. október 28., péntek

Délutáni ligetezés



Tegnap délután kapva a szép, napsütéses őszi délutánon, a Ligetbe mentem a gyerekekkel és vittük a bicikliket is. Zénó persze félpercenként leszállt a bringáról, majd elrakatta velem és méter után újra elővetette és ismételgette ezt a folyamatot. De közben nagyokat futkostak, kutyákat simogattak. Sőt, Zéni egy labradort is megetettet egy fél kiflivel, noha nem direkt. Nagy egymásra találásban futott Zénó és a labrador egymás felé, aztán a kutya kiszúrta Zéni kezében a kiflit, majd kezével együtt bekapta és elfutott vele. :D Zénó csak meglepetten állt, s "hamm" felkiáltással konstatálta a történteket.
Jah, meg Zénó persze megint becsajozott, de nem aprózta el, mert egy 9 éves kislány szúrt ki magának :D A kislány meg lelkesen fújta neki a buborékokat.










Mi leszel ha felnőtt leszel?

Ma ebéd közben a fenti kérdést szegeztük Lolónak, pontosabban, hogy mit szeretne majd dolgozni, ha felnőtt lesz?

"Apával akarok dolgozni, házakat építeni! "

majd hozzátette örömittas fejjel, mint amikor valakinek a szeme előtt egy csupacsokis torta ragyog:

"Akkor majd nekem is kell fiúgatya!"

Placebo vagy mégsem?


Csak hogy tényleg ne unatkozzunk, a héten még utolért egy arcüreggyulladás. Kezdődött enyhe kis fájdalommal az orrnyergemnél, illetve valamivel felette a homlokomnál. Nyomásra erősebb fájdalmat éreztem. Másnapra már az arcomra is kiterjedt a fájdalom és egyre elviselhetetlenebb lett. Először csak lüktető érzést éreztem, mikor lehajoltam és a gravitáció rásegített, aztán állandósult ez az érzés; később még a fogam is elkezdett fájni. Mikor már alig bírtam létezni, s egy ültő helyemben, melegítés közben is lüktetett, fájt az arcom, homlokom; döntöttem úgy, hogy orvoshoz megyek. Igaz hiába tettem...
"Ma délután volt "szerencsém" a doktor Úrhoz. Arcüreggyulladás tüneteivel mentem hozzá. Az asszisztense elkérte a TAJ-, valamint a lakcímkártyám, hogy leellenőrizze körzetileg a Pápai Úrhoz tartozom-e. Miután visszaigazolta számomra, hogy jó helyen járok, türelmesen vártam, hogy megvizsgáljanak. Pár percre rá a doktor Úr kijött hozzám és finoman szólva elhajtott. Hiába mondtam neki, hogy körzetileg hozzá tartozom, hogy lázas vagyok és arcüreggyulladásra gyanakszom, ami miatt már elviselhetetlen fájdalmat érzek az arc- és homlok tájékomon. Közölte, hogy neki "elég betege van", menjek más orvoshoz. Az ügyet még szépíti, hogy két pici gyermekkel (3 és 1 éves) mentem hozzá és még ennek ellenére sem szorult belé egy csepp együttérzés sem, hogy megvizsgáljon. Persze nem is ez a dolga, hogy együttérzésből bárkit is megvizsgáljon, hanem orvosi kötelessége, hogyha egy beteg ember fordul hozzá, elássa azt, főleg ha adott esetben körzetileg még hozzá is tartozik." 2011.10.25.
Aztán hazaérve eszembe jutott, hogy egy héttel korábban vettem a gyerekeknek 6-os számú kalium sulfuricum elnevezésű Schüssler sót. Be is kaptam egyet gyorsan, majd nem sokkal később Chris hazaért, s vettem egy jó meleg kamillás fürdőt. Aztán kiszállva a kádból, bevettem még egy D6 tablettát. Már az első után is érezhetően tompult a fájdalom, de azért még eléggé szenvedtem. A második tabi után meg már egyáltalán nem szenvedtem, noha még éreztem a fájdalmat. Másnap már nagyobb dózisban szedtem, mert eszembe jutott, hogy akkut esetben 5-10 percenként mehet egy tabi is, illetve napi 3-6szor 1 tabletta, ha az eset elhúzódó. Ma pedig már semmi bajom. Nem tudom, hogy placebo volt-e vagy sem; de igazából eléggé hidegen hagy, ha egyszer meggyógyultam tőle, illetve a segítségével. A homeopátiával szemben viszont azért szimpatikusabb, hihetőbb számomra, mert kézzel foghatóbb. Hogy miért? A Schüssler sók tulajdonképpen kálium-, kálcium-, vas-, magnézium-, nátrium sók. Ezek a biokémiai sók mind megtalálhatóak a szervezetünkben, sejtjeink nélkülözhetetlen építőelemei, de jelen vannak szöveteinkben, sőt agyunkban is. Ahhoz, hogy sejtjeink megfelelően tudjanak működni, fontos a sók megfelelő minősége szervezetünkben és egymáshoz viszonyított mennyisége. Ha az egyensúly felborul, különböző tünetek, betegségek alakulnak ki.
Alább pedig egy teszt látható a 6-os sóra vonatkozólag:

Ma pedig Schüssler tanácsadó járt nálunk, hogy arcdiagnosztikát készítsen rólam és a gyerekekről. Pár nap múlva kapjuk meg a kiértékelést. De az már most tuti, hogy van egy jó kis kálcium hiánya mindhármunknak.


Sebészet

A héten eljutottunk a sebészetre a gyerekekkel. Egyelőre figyelő állásba intettek minket, s majd egy hónap múlva várnak minket a megfigyeléseinkkel. Lolónak a köldöksérve elég nagy ahhoz az orvos szerint, hogy ne húzódjon vissza, de azt is elmondta, hogy egy évet még nyugodtan várhatunk a műtétig. Ezen még gondolkozunk, illetve addig is megpróbálunk rásegíteni erre a lehetséges "természetes" folyamatra Schüssler sókkal. Zéninek is van köldöksérve, de az övé még nem túl nagy, úgyhogy azzal mindenképp várunk még. Viszont az orvos lágyéksérve gyanakszik nála, így ezt nézegetnünk kell, hogy látunk-e duzzanatot, valamint egy hónapon keresztül a heréit is figyelnünk kell, hogy fürdés közben és után hol helyezkednek el. Szóval, most várunk és figyelünk

2011. október 24., hétfő

Váltás



Lassan egy hete, hogy orvoshoz vittem a gyerekeket, mivel nem nagyon akart elmúlni a náthájuk és egyre sűrűbben hallatszott a hurutos köhögésük, ráadásul éjjelente is felkeltek miatta, még a rendkívül jó alvó Zénó is. De hogy még ijesztőbb legyen a dolog Zénó arcán kiütések, száraz, dermatitisre hasonlító foltok jelentek meg és Loló elkezdte fájlalni a fülét.
Már régóta érett bennem/bennünk az elhatározás, hogy keresünk más orvost a gyerekeknek. A régi doktornőnk tudom, hogy egy felületes vizsgálat után azonnal mindkét gyereknek antibiotikumot írt volna fel vagy ambroxolt vagy ki tudja még mit. Most az orvosváltás után csak a fejemet tudom a falba verni, hogy miért nem előbb? Az új doktornőnket egy ismerősünk ajánlotta, pontosabban jókat hallottam róla a barátnőmön keresztül, így elkértem az orvos elérhetőségét. Délelőtt hívtam fel és még aznapra behívott minket a tanácsadására. Éppen helyettesített és eléggé meg volt csúszva, így velünk már csak jóval a rendelési ideje után tudott foglalkozni. Ennek ellenére roppant kedves és türelmes volt a gyerekekhez és nagyon alapos. Olyannyira alapos, mint az előző orvosunk a 3,5 éve alatt egyszer sem. A nagyon alapos vizsgálat után kaptunk a sebészetre is beutalót Loló köldöksé
rve, illetve Zéni le nem szállt heréi miatt. Természetesen az előző orvosunk ezekről tudott, mivel mutattam neki őket, de legyintett rájuk, hogy nem kell ezzel foglalkozni ezek gyerekkorban gyakoriak.

Egy szóval sem említette például, hogy figyeljük Zéni heréit mikor bukkannak fel, ha felbukkannak egyáltalán és hogy igenis fontos ezt néznünk, hiszen fenn áll a veszélye a terméketlenségnek, tumornak vagy sérvnek is akár, ha nem száll le a here. Nos, egy hete figyeljük és a jobb heréjét egyáltalán nem látni, nem lehet kitapintani. Egyszer sikerült a lágyékában felfedeznem. A bal heréje meg hol lent van a helyén, hol elvándorol, de gyakrabban bukkan elő, fürdésnél például rendszerint. Most, hogy Zéni is egyre jobban van talán mára héten be tudok menni velük a sebészetre.
De visszakanyarodva a jelenlegi betegségükhöz, mára már sokkal jobban vannak, Lolli mondhatni már teljesen meggyógyult, Zéninek azért még folydogál a nozija és még 2 napig szednie kell az antibiotikumot. Sajnos nem volt mese, adni kellett neki, mert ő nagyon beteg volt. Viszont öröm az ürömben, hogy most megúsztuk, hogy ráhúzódjon a fülére. Nem volt könnyű az elmúlt egy hetünk, de most már jövünk ki belőle.

2011. október 12., szerda

Lolli és Zéni babakocsival


Zénó szemetel




Ha már elkezdtem Zénó égetését, mutatok egy videót is. Itt éppen nekiesett a szemetesnek, kiszedegette a számára értékes dolgokat, mint a joghurtos poharat, befőttes üveget és néhány rizsszemet, majd elővett a fiókból egy fakanalat és nekilátott tízóraizni.


Azért megnyugtatnék mindenkit, hogy semmi baja nem lett a gyereknek az elfogyasztott egy-két rizsszemtől.

Majd ő megmutatja, hogy is kell használni

A Fiatalember 17 hónapos létére mindig szól ha pisilni készül vagy már pisilt a pelusba. Ha itthon vagyunk mindig levetkőztetem és próba-szerencse alapon ráültetem a WC-re. Akkor így trónol az ülőkén:

És történt ma délután, hogy Loló üvöltött nekem; "Anya! A Zénóóó!" és közben röhögött. Én rohantam az előszobába és mikor megláttam a nyitott fürdő ajtaját, már rosszat sejtettem. Na, nem mintha Lolli kiabálásából nem... Mondhatnám, hogy mindenre számítottam, de erre nem. Viszont az az igazság, hogy Zénó mellett megtanultam még ennél rosszabbakat is elképzelni, úgyhogy kínomban csak röhögtem Lollival, no meg futottam a fényképezőgépért.












2011. október 3., hétfő

Loló és Panni

Már megint...

Múlt héten, mikor mentem ebéd előtt Lolóért, zokogott, mindenki csak találgatott mi baja lehet. Én a sírásából ítélve arra gondoltam,hogy eleshetett, akkor szokott ennyire kétségbe esetten sírni. Egészen hazáig visított. Itthon, mikor nagy nehezen megnyugodott és már csak hüppögött mondta el, hogy fáj a hasa, de azt, hogy miért, azt már nem. Aztán ez az egész eltartott 2-3 órán át, hogy sírt fájdalmában majd aludt egy picit a kezemben, aztán megint sírt és így tovább. Nagyon megijesztett, lépni sem bírtam vele sehova, mert Zéni elaludt, riasztatni senkit nem tudtam, hogy segítsen, vigyázzon Zénóra amíg orvoshoz futnék Lolóval. Tipródtam, gondolkodtam mi tévő legyek, de szerencsére kiderült mi állt a féktelen hasfájás hátterében, megint visszatartotta a kakit. De elég régóta visszatarthatta és csak azt engedhette ki ami feltétlen muszáj, mert elég terjedelmes mennyiséget produkált. Aztán nem sokkal később, még kétszer ment üríteni. Már rémeket láttam, hogy mi baja lehet Lolónak a sérvtől kezdve a vakbél gyull.-on át a leukémiáig, minden eszembe jutott :-/ Szörnyű volt, még sosem láttam ennyire szenvedni! :(