2011. július 19., kedd

Nehéz ügy

Volt egy vicces órám, mire kiszabadítottam. Közben már hívtam Christ is, sőt a vége felé komolyan elgondolkoztam a tűzoltók tárcsázásán. De ugye minden jó, ha vége jó :)





2011. július 17., vasárnap

Under construction






Lébény

Tegnap a tervezett szabadstrandolás helyett kirándulni mentünk, mert úgy gondoltuk a csütörtök esti nagy zuhé kellőképpen lehűtötte a vizeket. Lébény felé vettük az utunkat és a Zapu megmutatta, min dolgoskodik most. Lolli végig büszkén konstatálta, hogy ezt Apa építi; Zénó meg lepaktált a villanyszerelőkkel, ha már úgyis a konnektor a fétise.
Aztán továbbgurultunk, hogy egy kis erdei sétát ejtsünk a helyi erdőben. Jó is volt a dögmelegben hűsölni az erdőben, katicákkal barátkozni, pókokat lesni, madarak csicsergését hallgatni és titkon remélni, hogy hátha látunk egy nyuszit vagy egy őzikét.





A kisebbik az első 10perc után feladta és végigaludta a "túrát" a hátamon, a nagyobbik meg pont fordítva, csak az utolsó 10 percben jött hátiba.




Mire kiértünk az erdőből, már Zénó is kellőképpen magához tért ahhoz, hogy leereszkedjen a földiek közé. Szerettük volna "megfuttatni" még a srácokat, mielőtt bepasszírozzuk őket az autóba, úgyhogy birtokba vettük az erdő melletti focipálya játszóterét.





Aztán délután be kellett mennünk a belvárosba, mert Chrisnek be kellett zárnia egy másik építkezést. Ha már arra jártunk fagyiztunk egyet és elsétáltunk Széchenyi térhez, ahol épp zajlottak a Vaskakas Ünnepi Játékok programjai.











2011. július 13., szerda

Zamárdi

A hétvégét Zamárdin töltöttük Nilla barátnőmmel a nyaralójukban. Nagy volt a készülődés, Loló nagyon izgatott volt már szerdától kezdve, napjában többször megkérdezte, "mikor megyünk már Balatonra?" :) Mi tagadás én is nagyon vártam, felejthetetlen emlékeim fűződnek Zamárdihoz. Jó pár nyarat töltöttünk ott csak mi csajok, suli után kiengedni a gőzt. Fura érzés is volt immáron családosan odamenni. Ha az a ház mesélni tudna :D
Szombat reggel indultunk útnak és az autó rogyásig meg volt tömve a cuccainkkal, pedig csak egy éjszakát töltöttünk ott. :) Elkövettük azt a hibát, hogy a gyerekek ébredése után rögtön elindultunk. Zénó persze végig nyűglődött, mert nem futkározhatott indulás előtt. Csesznekig bírtam a nyűglődését és a szórakoztatását, úgyhogy ott megálltunk egy kicsit, megfuttatni a gyerekeket.


Sajnos így sem bírta sokáig Zéni, de rövid nyűglődés után szundikált egyet egészen Siófokig; úgyhogy egész kibírható volt az utazás. Nem sokkal azután, hogy megérkeztünk csobbantunk is egyet a Balatonban. Aztán ebédelni mentünk Orsival és Nillával Maurohoz. Mauro étterme kihagyhatatlan, ha Zamárdiban járunk. Nagyon jó kis olasz étterem, csak ajánlani tudom mindenkinek; belépve az embernek is jobb kedve lesz. Most meg már mint családanya szemmel ítélkezem a hely felett, de továbbra is megkapja tőlem a csillagos ötöst, a gyors kiszolgálással, a sok etetőszékkel, gyerekevőeszközökkel, gyerekbarát pincérekkel és pelenkázó helyiségével.



Ebéd után alvás jött a gyerekeknek, na meg persze Chrisnek is :) Én meg addig napoztam és csacsogtam a csajokkal. Ébredés és uzsi után meg csobbantunk ismét és este meg sétáltunk a parton. Zéni hamar kidőlt a babakocsiban, Loló viszont majdnem végig sétált és beszélgetett velünk. A vasárnap hasonlóan telt el, volt fürdőzés, séta, finom ebéd és szomorú búcsú Nilláéktól és a Balatontól.





2011. július 6., szerda

2011. július 5., kedd

Győrkőc 2011 - második rész

Másnap az időjárás már csak részben volt kegyes hozzánk, délelőtt volt egy kisebb zápor, aztán a fesztivál zárása előtt két órával szemérmetlenül elkezdett esni. Azért így is sikerült végigpróbálnunk azokat a játékokat, amik még kimaradt a kiszemeltek közül. Kezdtük az Aranyparton a Pöttyös hajónál, ahol a gyerekek miután megcsinálták a feladatok kaptak ajándékokat.


A hajó mellett ÖkoSziget volt valamint a Gyermekek Háza. Itt is időztünk egy kicsit, klassz kis feladatok voltak környezettudatosságra neveléssel, a végén még ajándékpapírtáskát is hajtogattunk.

Aztán a belváros felé vettük az irányt. Széchenyi térre mentünk először, ahol a vizes programok voltak, de előtte még Loló kapott csavart sült burgonyát, mi meg juhtúrós lepényt ettünk.



Majd átsétáltunk a Radó szigetre, ahol óriás bubit is fújtunk.


Kipróbáltuk az óriás hintát, ugrálóvárazott Loló az Zapával és én meg addig alvó Zénóval sütiztem és közben a Mulungu színpadnál leskelődtem.

És közben bepasizott! :)

Autózott is


Hintáztunk... majdnem :) 5 perc várakozás után leszálltunk, mert Lolónak pisilnie kellett :D


Zénó meg csak evett és evett... :)






Polip vacsora

Végy pár darab virslit meg cérnametélt tésztát és tádáááám :)



Telefon gyufásskatulyából

Loló folyton elorozza a telefonomat, hogy fényképezhessen meg videókat akar rajta nézni. Ezt kiküszöbölendő készítettük el együtt az ő saját telefonját. Befestette a dobozt fekete alkoholos filccel és ráragasztotta a képet "rólunk" én meg addig felírtam rá számokat. Azóta minden séta előtt bedobja a táskájába :)
A képek sajnos elég gyenge telefonos fotók, mert befuccsolt a digi gépünk...


Szépült



Ma fodrásznál jártunk a Kishölggyel. Annyira cuki volt, ahogy ott csücsült csendben, meg sem moccant, csak pislogott. Hirtelen ötlet volt. Mikor lementünk a Fodrászat előtt, megkérdeztem, hogy levágassuk-e a haját, legyen-e frufruja; ő meg élt a lehetőséggel és bólogatott, hogy igen.



2011. július 3., vasárnap

Győrkőc 2011


Ezt a hétvégét reggeltől estig a városban töltjük, hiszen most zajlik a IV. Győrkőcfesztivál. Ahol van gyerek a családban, szinte kivétel nélkül mindenki tudja miről is szól a Fesztivál. Nagyon kinőtte már magát, az első még mindenféle külső támogatás nélkül várta a gyerkőcöket, idén ez már nem mondható el. Az egész belváros és Aranypart a Fesztiváltól hangos, évről évre egyre több a játék, egyre nagyobb területet ölel fel és egyre több a színes program. Nem is volt kérdés, hogy elmegyünk-e. Ez már a 3., amin részt veszünk. A gyerekek nagyon élvezik és akad néhány kipróbálni való még nekünk is. Ami még ezeken kívül is fantasztikus az egészben, hogy a rendezvény ingyenes, sőt! A karszalaggal amit a gyerekek kapnak, ingyen étkezhetnek az éttermekben és szállhatnak meg az szállodákban, a vonatjegyüket is visszafizetek a szalag felmutatásával, akár csak a buszjegy árát.


Szóval fantasztikus dolog ez a Vaskakastól, hogy már 4. alkalommal rendezik ezt meg és okoznak ennyi gyereknek és családnak örömet.
Pénteken volt a megnyitó, Lolli végig táncolta Farkasházi Rékát, közben meg néha áztatgatta a mancsait a szökőkútban.
Aztán megkerestük az elmúlt években vitt képeinket. Ja, mert ugyanis ez az "ára", hogy vinni kell a gyerekről egy mosolygós képet. Az összeset felragasztják és a Fesztivál előtti napokban és a rendezvény végéig megtekinthetőek az ideiglenesen átkeresztelt Mosoly utcában. Meg is találtuk a tavalyi és tavalyelőtti képeinket.


Tegnap meg már belevetettük magunkat a Fesztiválba. A legjobban a Skanzen által idehozott sátrak, néptáncosos és népi játékok tetszettek nekünk, de Loló legalább annyira élvezte a Napraforgó labirintust és a Kukcska színházat. A legkisebb trónörökösnek meg a Babakert és a Bécsi kapu térnél felállított kis házikók okozták a legnagyobb örömet.





Ma pedig végignézzük és -próbáljuk az eddigi összes kihagyott játékot. Remélem, hogy mindenre lesz időnk és kellőképpen ki tudjuk élvezni.

"Gyere Gyuri Győrbe, Győrkőcfesztiválra!"