2011. június 17., péntek

Alvóbajnok


Zénó gördülékeny alvásain még mindig elcsodálkozom. Ma is lefektettem ebéd után, ez gyakorlatban annyit jelent, hogy megkapja a cumiját, leteszem az ágyába és kisétálok. Régebben még az ajtót is becsuktam, újabban viszont ezt nem szereti. De ennyi, mást nem igényel. Pár perc után már alszik is. Most is így volt, de egy óra után felsírt. Bementem hozzá a szobájukba, ült a kiságyban és sírdogált. Felvettem a cumiját a földről, visszaadtam neki és közben kivettem, hogy megnyugtathassam. Egy perc alatt már a krokodilkönnyek is felszáradtak. Visszatettem az ágyába, megsimogattam az arcát, majd hasra fordítottam, utána meg kisétáltam az ajtón. Pár perc múlva benéztem hozzá és már aludt is. Hihetetlen! :) Még én magam sem vagyok ennyire jó alvó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése