2009. április 16., csütörtök

Húsvéti beszámoló, amiből inkább nosztalgia lett és elmélkedés és gondolatmegosztás és érzelgősködés


Hát, Loló első Húsvétját (irul-pirul)nem vittük tűlzásba, sőt! Én annyira kifeküdtem az előző heti szülinapjától, illetve a 3héttel ezelőtti családihozzánklátogatásból', hogy se erőm se kedvem nem volt még csak egyetlen egy szerencsétlen tojást is vízfürdőbe dobni. Még idén elbliccelhettem, de jővőre már jajj lesz nekem, ha kihagyom... Még csak fakanalat sem fogtam a kezemben egész ünnepek alatt, mert szombat és vasárnap is más-más etette kiscsaládomat.
Szombaton Nillánál voltunk délután kertigrill"partyzni" annak örömére hogy hazalátogatott egy kicsit, ahol tök jól éreztük magunkat. Én kiváltképp, mert Orsi mesélt Lolónak és utánafutkozott amíg én nyugodtan (!!!) ettem

Orsiról tudni kell, hogy nagyon szeretne már babát -a szívében-, de saját elmondása szerint még nem tudja elképzelni magát, hogy otthon legyen 24órát egy babával és a háztartással... Hát, én sem tudtam elképzelni Sőt, emlékszem amikor egyik munkatársammal 2007 nyarán (mikor még Loló nem költözött be a pocakba) beszélgettünk, és én akkor nagyjából ugyanezeket mondtam, meg hogy először rendes munka, ház/lakás, autó, félretett pénz, stb... Igazából visszagondolva már csak mosolygok rajta :) Ma már az az elméletem, ha van egy gyereked úgyis őaz első aztán a mindentöbbi'. Szóval a nélkülözést max. Te érzed, de a gyereked nem fogja, mert neki úgyis a legjobbat akarod és meg is adod neki Ráadásul nagyon örülök több okból kifolyólag is, hogy ilyen fiatalon anyuka lehettem. Lollika látja a legtöbb előnyét. Talán ez az a kor amikor már felnőtt vagy, de nagyon könnyen bújsz gyerekbőrbe magadtól is és nem csak a gyerek kedvéért.
Amikor Lolli úgy 4-5 hónapos volt, akkor mondtam Chrisnek, hogy többet nevettem az elmúlt pár hónap alatt, mint az elmúlt pár évben. És ez mind mai napig így van. Hihetetlen mennyit nevetünk Lollival, Apával egész nap! Ma (is) például eszméletlen volt. Gondolt egyet és túrókrémeevésesrohangászás közben megállt, odafutott hozzám, beleharapott a térdembe (miért pont abba?!) és huncutfejjel, teliszájvigyorral nézett rám és dőlt a röhögéstől. Persze vele együtt én is ezzel elindítván az "ördögi kört", ő újra harapott ő nevetett én vele együtt mígnem hozta a nyusziját és elkezdett vele port törölni(!)
Szóval, gyereket szülni? Hmmm, a világ legeslegeslegjobb csodája ami csak történhet egy nővel. Na, és hogy ezzel a pici csodával 3 évig otthon lehetsz? Igyekszem megbecsülni ezt az időt és feledhetetlenné tenni, mert olyan gyorsan itt lesz az óvodakezdés, aztán meg az iskola, stb...
Fúúúúú Elég rendesen elkalandoztam, ráadásul összevissza...

Visszatérve...

Christ megkértem, hogy had maradjak még a csajokkal dumálni és vigye haza Lolót megfürdetni, lefektetni. Azért bátorkodtam ilyet kérni, mert 3-4 napja már ő fektette le és Loló egy csöppet sem tiltakozott Gond egy szál se akadt Én pedig rendes kislány voltam, mert 23 után valamivel már otthon is voltam.

Ja, és szombaton ugye nekiindultunk újra a babaúszásra és megint nem tudtunk illetve tudott Apa és Bogyi pancsolni, mert az áramszolgáltató jóvoltából hideg volt a víz

Vasárnap pedig hivatalosak voltunk Márti mamiékhoz ebédre. Reggel, ébredés után kimentünk megnézni/feltérképezni a bolhapiacot, ugyanis megpróbáljuk eladni megunt , fölöslegessé vált holmijainkat mielőtt kidobnánk őket. Hazafelé pedig útbaejtettük Tamcsit, hogy átadjuk neki amit a Nyuszi tojt nálunk neki De innen még mindig nem mentünk Márti mamihoz, mert otthon akartam lefektetni Lolót, hogy kialudhassa magát. 1 óra alvás után kinyíltak a szemei, pedig direkt kendőbe kötöttem, mert abban az esetek 98%ban nagyokat szokott aludni. Úgyhogy ezek után nem volt más, mint Márti mami. Jól bezabáltunk, Loló ajándékot bontott aztán mentünk játszira
Folyt.köv. holnap...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése