2010. október 12., kedd

4 hónapos


A 4 hónapos Kisherceg múlt hét csütörtökön ismét kapott oltást és a mérlegelésen kiderült, hogy fogyott. Sejtettem, hogy valami nem oké, mert egyre nyugtalanabb volt, az éjjelek egyre katasztrofálisabbak lettek, a bőre is elkezdett érdessé válni, lettek pattijai és sokat sírdogált. Szó mi szó, kapott pótlást a Gyöngyöm, HA-s jelzésű tápszert. Először nagyon nem tetszett neki, fintorgott, kiköpte; de végül csak megitta Aranyom... Aztán a kezdeti mosolyom hamar eltűnt és helyette zokogni kezdtem, miközben itta élete első tápszerét és csak meresztette rám a gomb-szemeit, hogy "ez meg a sz_rral itat engem?" Nagyon el voltam keseredve, hisz annyira de annyira szerettem volna Zét legalább 6hós koráig kizárólag szoptatni... De még mindig nem adtam fel. Ha lecsengett a lakáseladás-költözés kálváriája, azon leszünk, hogy kiiktassuk a tápszert az életünkből. Nem könnyű, de nem is lehetetlen dolog...


Itt van az ősz, itt van újra

...és persze vele együtt a jó kis influenzás, megfázásos időszak. Juppi! Természetesen a gyermekeimet sem kerülhette el a baj és miért is ne akkor kezdődik a betegség amikor már Chris elment itthonról másik városba dolgozni!? Lolli köhög szép hurutosan és közben folyik az orra, az Öccse pedig mindenben utánozza a nővérét, úgyhogy ha felébredtek viszem őket a háziorvoshoz. Nem akarom megvárni, amíg valamelyiküknél komolyabbra fordulna úgy, hogy nincs itthon köptető, orrcsepp és főleg úgy, hogy egyedül vagyok velük. Nem akarok az éjszaka közepén szomszédot, barátot, rokont a város másik feléről riadóztatni, hogy vigyázzon már rájuk amíg gyógyszerért futok nekik.
Zénó fiú is megismerkedhetett "végre" közelebbről az orrszívóval. Addig tetszett neki a történet amíg becsomagoltam egy plédbe és bekapcsoltam a porszívót, de az utána következőket már nem díjazta annyira, inkább kismalac-féle visításba kezdett. A nővére meg ahelyett, hogy lelkesen magyarázná neki, hogy ez vicces, csikis csak, inkább elmenekül a lakás másik felébe, sírva természetesen és kiabálja, hogy "Csak a Zénóét! Az enyémet ne! Csak a Zazi babáét!" Jó köröket futok, na!

2010. október 10., vasárnap

Mindenütt jó, de legjobb otthon


Röviden és tömören csak, mert nagyon fáradt vagyok, mint általában ilyentájt.
Átköltöztünk, közel 1 hónapja már itt lakunk. Zé már nem szopizik, csak tápszert kap, túl van egy fülgyulladáson, amit antibigyoval kezeltünk. Lollinál székletvisszatartással küzdünk, jövő héten megyünk vele pszichológushoz, mert hétvégén bélcsavar gyanúval futottunk már vele majdnem a kórházba, sokat sírt a költözés utáni első napokban, mert haza akart menni, mostanában nagyon nehezen bírok vele. Én meg hulla vagyok a változatosság kedvéért, Christ meg még mindig alig látjuk :(
Mindezektől eltekintve mindenki nagyon boldog a maga módján :)