2010. szeptember 17., péntek

Lolli


nában. Igyekszik minél több figyelmet magára vonni bármilyen áron, de csak és kizárólag az én figyelmemet - érthető módon. Baromi nehéz éve van szegénykémnek, jött egy sokat síró folyton anyán lógó csomag, aztán az Apukája igazából van, de nincs és nem sokára költözünk is. Egy felnőttet is megviselne ennyi történés 4 hónap leforgása alatt, nem hogy egy alig 2.5évest. Az hogy visszakerült rá a pelus és visítva ébred éjszaka és nem alszik délután, valószínű ezért van; így jön ki rajta a stressz.
Mindezek ellenére egy tünemény. Az öccsét egyfolytában babusgatja, puszikkal halmozza el, megbüfizteti (és tényleg!!!), segít pelusozni, csakis ő fürödhet együtt vele, beszél hozzá ("Na sziiiaaaaa! Hááát sziiiaaa! Komolyan? Nem mondod? De cuki vaaaaagy! Mondjad csak! Ne vacakojjjááá!").
Kedvenc játékai továbbra is a párkeresős játékok, az építés legyen az lego, duplo, fakocka , jenga vagy bármi, a babázás és arajzolás. Ezek mellé társult most a kirakózás és a szerepjátékok. Nagyon jó nézni és beszállni mellé játszani ilyenkor, hihetetlen milyen fantáziája van és amit igazán értékelek, hogy kelléket alig h
asznál, mert mindent odaképzel.
Folyt.köv., mert mindjárt lemerül a telepem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése