2010. december 21., kedd

Lolli-száj

Lolli felpróbálta a hajpántomat:

-Kilyukadt a fejem belőle!





Esti olvasás, épp a Panni babáit lapozgatjuk. Mióta olvassuk az egyik versszaknál, nevezetesen ennél:

"Kis türelmet, nyújtsd a nyelved!
Ó ez nem nehéz eset,
Egy-kettőre írunk néked orvosságot, édeset!"

mindig Loló mondja az utolsó szót. Na, de most! Mit mond a Loló?

-"SMS-t"

Hát, szakadtunk a röhögéstől, mindhárman.

Nem múlik

Ez a fránya betegség csak nem hagy minket békén. Örültem, hogy Loló meg én megúsztuk kisebb torokkaparással. meg orrfújással. Persze! Mire Zé kezd(!) jobban lenni, láztalanná válni, Lolli lázasodik be. Tegnapelőtt már gyanús volt nekem, de tegnap reggel meg már tudtam, hogy kemény nap fog állni előttünk. 8:00kor keltünk és 3órányi nyűglődés, sírdogálások után, Lolli kért, hogy menjünk aludni. Aludt is bő 2 órát. Rögtön meg is mértem a testhőjét: 38.6 Na szuper! Estére egész szépen lement neki, lefekvés előtt 37.8 volt már csak és mindenféle lázcsillapítás nélkül. Az éjszakánk teljesen nyugodt volt, úgyhogy remélem hamar lecseng a dolog. Jó lenne a Karácsonyt kiélvezni és nem végig nyűglődni.

2010. december 16., csütörtök

Alkot az olvasó

Chris remekművével, Lollinak 2. születésnapjára készített kiskonyhával híressé vált a család. A minap az egyik vezető blogon jelent meg.


Kaki-ügy

Már korábban említettem Loló székletvisszatartási problémáit...Kezdett eldurvulni a helyzet az 1-1.5heti tartogatásokkal, úgyhogy hétfőn pszichológusnál jártam.
Lényeg a lényeg pelus újra lekerült, napi 2szer 1ek. lenmagot eszik Lolli. Nagyon ügyes pelus nélkül. Nem volt eddig baleset, sőt ma reggel száraz volt a pelusa (alváshoz kap még), pedig lefekvés előtt iszik kb. 2dl babatejet, meg most vmikor éjjel is ivott úgy 1.5dl még. Szóval, nagyon-nagyon ügyes.
Remélem ez a kaki-dolog is hamarosan lecseng!

2010. december 13., hétfő

Mitől érdekes ez a kép?



Nem, nem attól, hogy szívdöglesztő mosolya van. Most nem :) Hanem attól, hogy a kép készülte előtt fél perccel PufiLufi még a hátán feküdt. Bizony! :) Mire megfordultam, már hason pöffeszkedett valami játék után nyújtózkodva.

2010. december 9., csütörtök

Lolli aranyköp

Épp hazaértem a boltból a gyerekekkel, még csak a szatyrokat tettem le mire Loló:
-Játszunk?
-Oh, Loló! Azt sem tudom, hol áll a fejem!
- Ott van!
Közben mutat a fejemre :)


-Anya most nem megy dolgozni. Anya nem Apa!


Mentünk ügyeket intézni és elmentünk egy üzlet előtt, ahova elég sűrűn megyünk és ahol történetesen egy barátnőm is dolgozik. Lolli a hátsó ülésen ülve felkiáltott:
-Itt lakik az Anita!


A teljesség igénye nélkül

Öcsit altat! :)




No comment! :D




A Mikulás és az ő Szuperhőse :)





Hozzátáplálás

Zénónál is megkezdtük. Mára "rendes ember" módjára étkezett, a tízóraija alma+sütőtök volt némi babavízzel leöblítve. :) Pedig azt hittem sosem fogjuk ezt megérni, már lassan 1 hónapja ment a kísérletezgetés kóstolgatás, de nem úgy tűnt mint, akinek sok affinitása van a dologhoz. De lám, mégis csak. :)

Postások RULEZ!

Postás-"őrület" van nálunk, Lolli és az én részemről egyaránt. Mivel elköltöztünk "új" Postás kézbesít nekünk. Első találkozástól kezdve imádom! Egy 50'es évei elején járó kicsit köpcös, de végtelen kedves, jóindulatú emberről van szó. Ha kicsit vastag levelem jön akár ajánlva, akár nem, akkor is felcammog vele a 2. emeltre. Sőt, amíg nem volt kint a nevünk se a postaládán se az ajtón, ő irányítgatta hozzánk a csomag-kézbesítőket, hogy ugyan már ne vigyék be a központba, hozzák csak fel ide nekem a csomagot. És ha ez még nem lenne elég, a gyerekeket első perctől kezdve szereti, mindig leáll beszélgetni Lollival és Öcsit sem kíméli pár kedves gügyögéstől. Mindenkinek ilyen Postást kívánok.
Na, és Lolli :) Nála meg tombol a Postás Pat őrület. Kibővítettük a mesetárat (jelenleg: Ludovik a kismackó, Postás Pat) A Mikulás most meg is ajándékozta Lolót egy Postás Pat DVD-vel, 4 kis epizód van rajta. Nagyon kedves kis mese, én is szeretem, én is szívesen nézem Lolóval. Életszerű, az ő korának megfelelő, nincsenek benne gyagya monológok. Sajnos a hazai felhozatal elég gyér Postás Pat-et illetően, 4 DVD van forgalomban plusz egy 25 perces karácsonyi mese kering itt az interneten, meg 3-4könyv kapható. Egyet sikerült is beszereznem jó öreg Teszvesz barátom segítségével, amit majd az angyalok fognak a fánk alá tenni. :) Szóval Lollinál hatványozottan is előtérbe kerültek most a Postások.

2010. december 6., hétfő

Idén sem ússzuk meg

Idén sem ússzuk meg a meghűléses időszakot orrfolyás, krákogás és láz nélkül. Tegnapelőtt kezdődött, akkor még csak a legkisebb köhintett egy-kettőt, de éjszaka már a sok sírdogálós ébredés után látszott, hogy itt valami komolyabbról lesz szó. Reggel el is mentünk a házi orvoshoz, eddigre már Lolli és az én zsebemnek is nélkülözhetetlen lakója lett a zsebkendő. A "diagnózis" szerint "csak" egy megfázás, de ehhez képest elég rendesen padlóra vágott minket. Legjobban a Kispasink szenved Tőle, nem csoda, hisz ő az akinek megállás nélkül folyik az orra, nagyon csúnyán köhög és melléjük még láz is párosul. Tegnap éjjel tetőztünk, legalábbis remélem, hogy ennél rosszabb már nem lesz. Egy ujjamon meg tudom számolni, hogy hány órát aludtam az éjjel összesen. Lázcsillapítót is kapott valamikor 3körül Zénó, mert nagyon felszökött neki egyik pillanatról a másikra 38.9re.
Ma sem tudtam lejjebb tornázni a lázát, mint 38.2. Egész nap rajtam csüng Édesem, alig eszik-iszik. Szerencsére Lolli és én eddig láztalanok vagyunk és a torkunk sem fáj.
Reméljük a legjobbakat!

2010. október 12., kedd

4 hónapos


A 4 hónapos Kisherceg múlt hét csütörtökön ismét kapott oltást és a mérlegelésen kiderült, hogy fogyott. Sejtettem, hogy valami nem oké, mert egyre nyugtalanabb volt, az éjjelek egyre katasztrofálisabbak lettek, a bőre is elkezdett érdessé válni, lettek pattijai és sokat sírdogált. Szó mi szó, kapott pótlást a Gyöngyöm, HA-s jelzésű tápszert. Először nagyon nem tetszett neki, fintorgott, kiköpte; de végül csak megitta Aranyom... Aztán a kezdeti mosolyom hamar eltűnt és helyette zokogni kezdtem, miközben itta élete első tápszerét és csak meresztette rám a gomb-szemeit, hogy "ez meg a sz_rral itat engem?" Nagyon el voltam keseredve, hisz annyira de annyira szerettem volna Zét legalább 6hós koráig kizárólag szoptatni... De még mindig nem adtam fel. Ha lecsengett a lakáseladás-költözés kálváriája, azon leszünk, hogy kiiktassuk a tápszert az életünkből. Nem könnyű, de nem is lehetetlen dolog...


Itt van az ősz, itt van újra

...és persze vele együtt a jó kis influenzás, megfázásos időszak. Juppi! Természetesen a gyermekeimet sem kerülhette el a baj és miért is ne akkor kezdődik a betegség amikor már Chris elment itthonról másik városba dolgozni!? Lolli köhög szép hurutosan és közben folyik az orra, az Öccse pedig mindenben utánozza a nővérét, úgyhogy ha felébredtek viszem őket a háziorvoshoz. Nem akarom megvárni, amíg valamelyiküknél komolyabbra fordulna úgy, hogy nincs itthon köptető, orrcsepp és főleg úgy, hogy egyedül vagyok velük. Nem akarok az éjszaka közepén szomszédot, barátot, rokont a város másik feléről riadóztatni, hogy vigyázzon már rájuk amíg gyógyszerért futok nekik.
Zénó fiú is megismerkedhetett "végre" közelebbről az orrszívóval. Addig tetszett neki a történet amíg becsomagoltam egy plédbe és bekapcsoltam a porszívót, de az utána következőket már nem díjazta annyira, inkább kismalac-féle visításba kezdett. A nővére meg ahelyett, hogy lelkesen magyarázná neki, hogy ez vicces, csikis csak, inkább elmenekül a lakás másik felébe, sírva természetesen és kiabálja, hogy "Csak a Zénóét! Az enyémet ne! Csak a Zazi babáét!" Jó köröket futok, na!

2010. október 10., vasárnap

Mindenütt jó, de legjobb otthon


Röviden és tömören csak, mert nagyon fáradt vagyok, mint általában ilyentájt.
Átköltöztünk, közel 1 hónapja már itt lakunk. Zé már nem szopizik, csak tápszert kap, túl van egy fülgyulladáson, amit antibigyoval kezeltünk. Lollinál székletvisszatartással küzdünk, jövő héten megyünk vele pszichológushoz, mert hétvégén bélcsavar gyanúval futottunk már vele majdnem a kórházba, sokat sírt a költözés utáni első napokban, mert haza akart menni, mostanában nagyon nehezen bírok vele. Én meg hulla vagyok a változatosság kedvéért, Christ meg még mindig alig látjuk :(
Mindezektől eltekintve mindenki nagyon boldog a maga módján :)

2010. szeptember 17., péntek

Lolli


nában. Igyekszik minél több figyelmet magára vonni bármilyen áron, de csak és kizárólag az én figyelmemet - érthető módon. Baromi nehéz éve van szegénykémnek, jött egy sokat síró folyton anyán lógó csomag, aztán az Apukája igazából van, de nincs és nem sokára költözünk is. Egy felnőttet is megviselne ennyi történés 4 hónap leforgása alatt, nem hogy egy alig 2.5évest. Az hogy visszakerült rá a pelus és visítva ébred éjszaka és nem alszik délután, valószínű ezért van; így jön ki rajta a stressz.
Mindezek ellenére egy tünemény. Az öccsét egyfolytában babusgatja, puszikkal halmozza el, megbüfizteti (és tényleg!!!), segít pelusozni, csakis ő fürödhet együtt vele, beszél hozzá ("Na sziiiaaaaa! Hááát sziiiaaa! Komolyan? Nem mondod? De cuki vaaaaagy! Mondjad csak! Ne vacakojjjááá!").
Kedvenc játékai továbbra is a párkeresős játékok, az építés legyen az lego, duplo, fakocka , jenga vagy bármi, a babázás és arajzolás. Ezek mellé társult most a kirakózás és a szerepjátékok. Nagyon jó nézni és beszállni mellé játszani ilyenkor, hihetetlen milyen fantáziája van és amit igazán értékelek, hogy kelléket alig h
asznál, mert mindent odaképzel.
Folyt.köv., mert mindjárt lemerül a telepem...