2009. december 29., kedd

Angyalhaj

23-án este hirtelen felindulásból Lolli haját becsavartam este a kádban. A végeredmény egy tündéri kisangyal lett Persze reggelre semmi sem látszott belőle, így újra nekifutottunk. De annyira egyenes a haja, hogy mire mentünk a mamához 24-én délután, eltűntek a fürtök.
Mellékesen azért elmondanám, hogy Tündérkémnek egyetlen hangja sem volt az egész procedúra alatt, pedig a szárításnál már nekem volt nagyon elegem belőle, mert nagyon lassan akart megszáradni a haja.








2009. december 28., hétfő

Karácsony 2009

Úgy terveztem, hogy idén nem csinálok semmi sk. dolgot, mert sok időt elvesz és sokszor nem is költségkímélőbb, mint az üzletben vásárolt társa. Hát, én aztán tervezhetek, ha aztán végzek magammal. :) Karácsony előtti hetekben rohagnáltam, mint pók a falon és itthon két függönymosás és egyebek között varrtam, vágtam, ragasztottam, kevertem, gyúrtam. Sikerült nagyon kifárasztanom magamat, de végül minden elkészült. Nem csak ajándékokat készítettem, hanem karácsonyfadíszeket, Lollinak játékokat, Krisztiánnak adventi naptárt. De legalább mindnek sikere volt. :)
23-án este Chris már befaragta a fát a tartóba. Úgy terveztem, hogy még este feldiszítem és másnap csak át kell vinnünk egyik szobából a másikba. Ez működött is volna, ha Chris tartja magát az előre megbeszétekhez és max. egy méteres fát hoz, de 2 méter alá nem adta :) Így maradt a délelőtti fadiszítés. Chrisnek 24-én még titokzatos elintézni valója akadt az anyukájánál, de nem is bántam, mert Lolli vele tartott és szépen nyugiban, meglepiben díszíthettem a fát. Egész gyorsan végeztem vele és a végeredmény is egész jó lett. Idén szaloncukor helyett mézeskalács díszek lógnak a fán, tekintettel Lolli tejérzékenységére. Na, meg az sk. filc, méhviasz, toboz, hungarocell díszeim. 12körül ért hza Apa Lollival, gyorsan ágyba is dugtam a kisasszonyt, aki több, mint 2 órán át horpasztott. Márti mami ezalatt 2szer is hívott minket, hogy mikor megyünk már. Amint felébredt Lolli, hónunk alá csaptunk mindent és már indultunk is. Loló már annyira éhes volt, hogy nem érdekelte a csillogó fa, sem az alatta tornyosodó ajándékok, csak az asztalon árválkodó ételek hozták lázba. Telepocakkal máris érdekessé vált a fa, úgyhogy bekebelezte a neki szánt babát, hintaszéket és könyveket.




Túl sokáig nem maradtunk kb. 18óráig, mert még várt ránk itthon is a fa- és ajándékszemle, no meg rám a csomagolás a másnapi utazáshoz. Itthon mindenképpen szerettem volna Lolli számára a lehető legvarázslatossabbá és legmeghittebbé tenni a karácsonyt. Így történt, hogy amíg a konyhában izgatottan várakoztunk és csodálkozva néztük az konyha/nappali ajtaján visszaverődő karácsonyfa fényeit, egyszer csak az angyalkák csengettek. Lolli kinyitotta az ajtót és ámulattal nézte a sötét szobában világító karácsonyfát és csak annyit tudott mindani, hogy "Ooó!" "Oooó!" , majd közelebb lépve idézett kedvenc karácsonyi énekéből, "Jaj, de szép karácsonyfa!"




Leginkább a mézeskalács díszek hozták lázba és majd' úgy kellett rávenniminden egyes ajándék kicsomagolására. Sőt, volt olyan is ami bontatlanul maradt.













Amíg Lolli felfed
ezte az új játékait, könyveit és majszolta a fáról lecsent mézeskalácsot mi is megajándékoztuk egymást Chris-szel. Nagyon meghatódtam, mert csupa olyat kaptam tőle, amit párszor elhintettem már az éterbe, hogy "milyen jó lenne, egy....". Úgyhogy abszolút megérdemli az "idei év legfigyelmesebb férje" címet.
Másnap reggel sikerült lekésnünk a kiszemelt vonatot, ami az orrunk előtt suhant el. Még szerencse, hogy nem vettük meg előre a pótjegyeket. Gyors jegyvétel után csaknem sikerült lekésnünk a következő vonatot is, de egy kis rövidtávfutással időben fel tudtunk pattani a vonatra. Loló most vonatozott először és nagyon tetszett neki, olyan büszkén csücsült és nézegetett kifelé az ablakon!


A vége felé már kezdett besokkalni és el is fáradt, de hiába próbáltam elaltatni, valami mindig felkeltette az érdeklődését. Persze ahogy leszálltunk, kipattantak a szemei és le sem lehetett volna lőni, pedig apelláltam arra, hogy majd az autóban alszik. Na, persze! :) Majd már amikor tesómnál ebédeltünk és Loló bontott pár ajándékot, le tudtam fektetni és bő 2 órán át aludt a nagy hangzavar és idegen hely ellenére. Ott is éjszakáztunk és csak másnap délután jöttünk haza. Halálra zabáltuk magunkat hála tesómnak és anyumnak, jókat nevettünk és még jobban éreztük magunkat.














Sajnos másik nővérem és családja nem tudott csatlakozni hozzánk, így hozzájuk csak vasárnap délelőtt látogattunk el.
Az idei karácsony is rengeteg ajándékkal, szeretettel és nevetéssel, no meg jó pár plusz kilóval záródott, de nagyobb bajom sose legyen. :)


2009. december 10., csütörtök

Lolli és a Zapa...

...akik kevés időt tudnak együtt tölteni. Ennek ellenére imádják egymást, Lolli majd kiugrik a bőréből amikor kora este hallja a zárban elforduló kulcs hangját és kiabál, hogy "Sziaapa! Sziaaaa! Appaaa!" és amikor meglátja kitárja a kis kezeit és azt mondja Apának "Szeje!". Én meg mindezt könnyes szemekkel a háttérből konstatálom.
Majd leül Apa az asztalhoz "ebédelni", ez általában egybeesik az én és Lolli vacsi idejével, de ha mégsem így jönne ki, akkor sem hagyjuk magára a későn hazaérkezőt. Tegnapelőtt a változatosság kedvéért épp ezen esemény közben csörgött Chris telefonja munkaügyben és persze kénytelen volt felvenni. Lolli odatolta eléje a tálkáját és befészkelte magát Apa ölébe, majd hozzásimult és csak akkor emelte el a fejét, amikor egy-egy falatért nyúlt. Olyan édes volt!








2009. december 8., kedd

Szobatiszta

"Mehetek a szaranya topikba"... Bevallom őszintén, hogyha nem lennék ennyire lusta, Lolli már nagy valószínűsséggel szobatiszta lenne. Anno ugye pihentettem a dolgot, mert a pucrékodás következtében megfázott. Tény, hogy most sem lehet itt bent pucérkodni, mert már/még hideg van; de ha pár napig nem foglakoznék mással, csak azzal, hogy figyeljem Lollit és alá toljam a bilit, vagy kikisérjem a WC-re, feltételezhetően gyorsan "szobatisztázódna". Most ott tartunk, stagnálunk, hogy peluscseréknél megyünk WC-re és minden alkalommal picil is és nagyon élvezi, tapsol, vigyorog Napközben, mikor pelus van rajta akkor is szokta mondani, hogy pisi. De mindig azt mondom neki -miközben épp az ételt kavarom, vagy mosogatok, vagy teregetek, stb.-, hogy engedd a pelusba Pedig gondolom jövő nyáron hálálkodnék magunknak ha most erőt vennék magamon és nem akkor kéne a pici mellett ezzel foglalkoznunk.
Szóval, most hogy kiírtam magamból, azt hiszem erőt veszek magamon és pár napra minden mást parkoló pályára teszek.


"Ha kisült már, ide véle..."

Tegnapelőtt begyúrtuk Lollival a mézeskalács tésztáját, ma pedig nekiestünkMindenki megkapta a gyúródeszkáját, sodrófáját, szaggatóformáit és kezdődhetett is móka.
Lollikám nagyon élvezte, alig bírtam lefotózni az előkészített terepet, ott nyüzsgött és ugrált mellettem, hogy mikor "gyurm
ázunk" már

Aztán nekiállt nyújtani...


...majd szaggatni...




... és végül kóstolni, khöm degeszre tömni magát.




És végül munkánk gyümölcsei, amirőr már csak a díszítés és a madzagok hiányoznak, ugyanis ezek a fára készültek.




2009. december 7., hétfő

Amikor a titokra fény derül

Remélem mindenkinek feltűnt a megváltozott fejléc Bizony, júniusban bővül a létszám Ketteske személyében, akinek nemét eddig homály fedi. Már háromszor is voltunk UH-n, utolsón még csápolt is nekünk és már igazi kisember formát öltött Az első vizsgálat nagyn megviselte Lollit, végigsírta az egészet és csak azt hajtogatta közben, hogy "Anya! Ne! Fáá!" Ráadásul hiába kísért el bennünket Chris, mielőtt sorra kerültünk el kellett mennie átadásra, úgyhogy nem volt egyszerű, na. A második alkalommal okulva az első traumából Lolónak már itthon mondtam hova fogunk menni, mi fog történni. Írtó édes volt, végig mondogatta, hogy "Baba. Anya. Néni." és mutatott közben a hasára. (értsd.: A nénivel meg fogjuk nézni anya hasában a babát!) Amíg várakoztunk ezt harsogta, majd mikor ránk került a sor és bejutottunk a vizsgálóba széles mosollyal köszönt, leült az ágy melletti székre és nézte a monitort, mint a nagyok. Onnantól kezdve szerinte mindenkinek van baba a hasába nemre és korra való tekintet nélkül, még a kutyának is Harmadszorra végre Chris is bejutott velünk, ez volt a 12.heti szűrés. Lolli most Apa kezéből nézte végig az eseményeket, amíg majszolta a bulátáját. Mikor kijöttünk Chris meg is jegyezte, hogy Lolli csak tömte a fejét, mint a moziban. Aha, persze! Még hogy nem figyelt! Este, itthon már a számítógép egerével ultrahangozta magát a gyerek Szóval Lolli korához képest tudja, "érti", hogy mi történik most. Ha belekönyököl a hasama (elég sűrűn), mondja, hogy "Baba fáá" és már puszit is kapott a tesó (nem kérte, mondta senki).
Ami pedig engem, mint gazdaembert illet, háááát... Nagyon nehezen viselem ezt a terhességet, nagyon durva. Már az első hetekben produkáltam a 3. trieszteri tüneteket. Volt émelygés, hányás, rosszullét, van iszonyatos derékfájás, orrvérzés, fáradékonyság, levertség, szédelgés, zabálhatnék, vizsketés, terh.csík (pedig még csak 1kg híztam), kiújult ekcéma, mellkasi fájdalom, szívdobogás érzés. És a legújabb tünet és ami a legjobban aggaszt kb. 2 hete jelentkezett: hasi fájdalom. Nem, nem menses-szerű, mint Lolónál, hanem keményedés, húzódás. Nagyon félek, hogy fekvés lesz belőle! Holnap megyünk az orvoshoz, remélem meg tud nyugtatni.