2009. október 19., hétfő

Gratulálok!

"Na de mihez?" Kérdem én magamban és egyre jobban süllyedek el szégyenemben, hogy ennyire ne lennék képben azzal, hogy mit tud a lányom. Eddig szerencsére mindenki folytatta a monológját és nem kellett hangot adnom a válasznak. Azt szoktam a monológ után mondani, hogy "Igen, az lenne, ha hagynám!" És valóban szobatiszta lenne már Lolli, ha hagytam volna. Lelkesen álltam neki vele a szobatisztaságra való átállásra egészen addig amíg fel- és meg nem fázott. Hideg már sajnos ahhoz a lakásunk, hogy gatya, pelus nélkül legyen egész nap. Ennek következtében született Lolli és köztem egy kompromisszumos megoldás, hogy ha szól hogy pisi lesz, levesszük a pelust és mehet a WC-re vagy (újabban) rácsücsülhet a bilire. Ha peluscsere van, akkor is WCzünk, fekvés előtt, ébredés után is. Az esetek túlnyomó részében sikerrel záródnak az akciók. Mostanába utcán is szól nekem, hogy pisi lesz. Megmondom őszintén még egyszer sem "adtam be a derekam" és vetkőztettem őt le, kint fagyközeli fokokban. Lehet, hogy nagyon rossz döntést hoztam, amivel dugába dől az egész szobatisztaságra nevelődés, de úgy gondolom, hogy örökké úgysem lesz rajta pelenka. Ha 18 hónaposan, ha 4 évesen lesz szobatiszta, engem nem érdekel. Akkor lesz az, amikor az lesz Ráérünk vele, mint annyi sok minden mással is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése