2009. szeptember 10., csütörtök

Gasztroenterológia part 2.

Ma 9.15re volt időpontunk az osztályra. 10:45kor elsőként be is jutottunk a rendelőbe. A doktornő nagyon kedves volt, úgyhogy a múltkorit betudom annak, hogy rossz napja volt. Lényegében elmondta azt, amit én már kibogoztam innen-onnan vett információk alapján az alacsony IgA-ról. Most már a kezemben van a vérvizsgálat eredménye: Lolli IgA szintje 23, a normális érték 70-400 között van. Valóban nagyon alacsony nála ez a szint!!! Viszont a dr.nő elmondása alapján ez ki valóban nem nőhető, de változhat ez az érték az idő előrehaladtával. Bizakodhatunk, hogy változni fog, mivel korán elcsíptük. A hasmenése nem szűnt meg, sőt éjjelente újra sokat sír és napközben is kevesebbet alszik, újabb vizsgálatoknak nézünk elébe, mivel mindezek a doktornőt is nyugtalanítják. Továbbra is tartanunk kell a tejmentes diétát, kell étkezési naplót is írnunk, valamint jövő hét csütörtökön mégegyszer hivatalosak vagyunk vérvételre és verejték tesztre. Ami miatt elszakadt nálam a cérna miután kijöttünk a kórházból, hogy mindezt(és még további pár -egyelőre számomra rejtély milyen- vizsgálatokat) egyetlen térítésmentes vizsgálattal megúszhatnánk, ha Budapesten élnénk a XII.kerületben. Nem ott lakunk, így 39.000Ftunkba kerülne plusz az utazási ktsg. Még jobban dühít, hogy csak akkor kaphatunk emelt családi pótlékot (ami tudtommal csak pár ezer Ft-tal több), ha Lolli betöltötte a 2. életévét. Mintha addig nem lennének plusz költségeink, vagy ha csak 2 éves kortól vehető ember számba egy gyerek. Szóval nem elég, hogy nem kaphatjuk meg az emelt csp., még fizessünk is a vizsgálatokért, amik elvben igyenesek ill. a TB támogatja. Milyen alapon döntenek arról, hogy csak budapesti XII. ker.-ben élő gyermekeken hajlandóak "ingyen" elvégezni a vizsgálatot?! Szomorúan és könnyes szemekkel ülök most itt, mert nem tudok segíteni a lányomon. Közel féléve küzködünk a hasmenésével és szenved tőle, meg attól a rejtélyes betegségtől amit még egyelőre homály fed. Embertelen, felnőtt létemre én is igen csak szenvednék egy féléve tartó hasmenstől, nem hogy a 17 -akkor még csak 11(!!!) hónapos Lollikám. Dühít, felháborít, elszomorít ez az egész!

De hogy egy kicsit vidám dolgokról is írjak, íme pár kép, amit tegnap készítettem(rossz minőségű sajnos, mivel telefonnal készültek, hála Lolcsinak, mive tönretette a fényképezőgépet).
Épp kavicsimádatának hódol Elvittünk pár nadrágot felhajtatni meg megrendelni a tápszerét. Mindenhol ő fizet, őadja oda a pénzt, veszi el a visszajárót, a számlát és mindezt nyugtázza egy köszivel; majd kifelé menet kiabálva elköszön : "sziá!" és integet is mellé. Persze mindenki a lábai előtt hever és olvadozik Rólam nem is beszélve

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése