2009. szeptember 21., hétfő

Alma, alma...

Lolli sosem volt almakedvelő, mindig úgy kellett belecsempésznem az aktuális ennivalójába. Most már nem így van A titok nyitja egy versike amit egész nap mondogat és jön hogy játszuk az "Ama, ama"-t. Ökölbe szorítjuk a kezeinket és így ütögetjük egymás öklét finoman, miközben kántáljuk a versikét:


"Alma, alma, piros alma, zöldalmának nincsen párja. Bumm!"

Mindezek tudatában szívesen fogadok ehhez hasonló gyümölcsös versikéket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése