2009. május 27., szerda

Étvágytalanság a fogzás(?) tükrében

Épp hogy kibújt a 6. fog, 2 végig átaludt éjszaka után, jön újra 2 és újra a felsírós éjszakák. Ez nem is aggaszt, meg fáraszt különös képpen, sokkal inkább az étkezése. Alig tudok beletömni valamit a krémtúrón és kölesgolyón kivül. A tegnapi ebédből pl. csak a csemgeuborkát volt hajlandó megenni, a vacsorából meg az újhagymát és a paprikát


Kár-kár

A kocsifeltörés történetét is leírom, mivel Lollit is kár érte.
Csütörtökről péntekre virradó hajnali 3kor kopogtatott a 2.emeleti szomszédunk. Hívta Krisztiánt, hogy osonjanak ki a házából, hogy tetten érjék a rablókat, akik közül éppen az egyiknek a fél teste lógott ki az autónkból, a másikuk őrt állt a motorháztetőnél, míg megint másikuk várta őket az alsó parkolóban egy járó motorú gépkocsiban. A tettenérés kudarcba fulladt, mivel elzúgtak amint zajt hallottak.
A kocsink zárrendszerét tönkre vágták, majd próbálkoztak a vezető ülésnél lévő ablak kifeszegetésével, végül a megoldás az anyós ülésnél leledző ablak betörése volt. Elvitték a rádiót, Lolli utazó panda maciját és keménylapú hajtogatós könyvét, valamint a napellenzőre tépőzárazott CDtárunkat. Most már nem vagyok olyan feldúlt, felháborodott és mérges, mint akkor, de még mindig nagyon bánt a dolog. Ráadásul annyira balfékek voltak, hogy a rádió paneléből benntört egy darab, tehát effektíve használhatatlan a szerzemányük.
Hozzátartozik még a történethez, hogy az eset előtt pár nappal, egyik este észre vettem konyhába menet, hogy ott elfelejtettünk besötétíteni. Mielőtt leengedtem volna a redőnyt, kinyitottam az ablakot szellőztetni egyet. Egyszer csak valami árny félét láttam, de gondoltam magamban, hogy biztos csak képzelődök. Kisvártatva lépéseket hallottam. Na, ekkor már futottam be alvóChrishez, hogy jöjjön gyorsan. Mire Chris is kinézett az ablakon akkor már a fickó a kapubejáratnál volt. Mivel itt van felszerelve mozgásérzékelős lámpa és Chris meglátta őt, elosont.
Szerintünk felmérték a terepet...
A káresemény miatt ugrott a pénteki kozmetikushoz menésem, pedig utoljár amég pocakosan voltam ilyes' helyen... Miután a felvigyázó anyóssal megbeszéltem, hogy nem viszem őrzésre Lollit, abban maradtunk, hogy ő azért majd átjön és kiviszi játszira Lolát. Nagyon örültem, mert már lelki szemeim előtt lebegett, hogy végre kipucolhatom a fürdőt meg WC-t (igen, élet aprő örömei kisgyerek mellett). Aztán anyósom felhívott várható érkezése előtt 20 perccel, hogy mégsem tud jönni.

Ez volt az én péntek 13.-m idén :) Most már csak nevetek rajta ;)

"Hnnnnttá-Innttá-Nntá"

Végre felkerült Loló hintája is úgy 4 hónap várakozás után. Miután beszereztem a hintát és múlt héten vettem hozzá dübelt, kampót, kötelet, Apa kegyeskedett az fel is fúrni.
Utólag már nem tűnik olyan jó ötletnek, mert Lollikám ott töltené az egész napját. Folyton sakndálja "Hnnta" és bele kell tenni. Persze otthagyni nem lehet egy percre sem, úgyhogy a hinta most az én mumusom

Látogatónk, a Mariann mami

Nem is tudom, hol kezdjem. Hát igen így jár az aki ennyi időt kihagy...
Eseménydús napjaink voltak: volt itt pár napig Mariann mami, új kendőnk van, új játszóteres barátaink vannak, fogzunk, okosodunk, egyre több babajelet tudunk, kocsinkat is feltörték, kukkolónk is volt, voltunk fórumos babatalin... És még biztos egy csomó mindent kihagytam...

Múlt héten volt itt Mariann mami, sajnos ahogy jött, ment is :( Nagyon örültünk neki és nagyon hiányzik nekünk. Lolli teljesen elvarázsolta őt, össze-vissza olvadozott. Amellett, hogy minket meglátogatott a Mami, fontos céges ügyei is voltak, amibe persze hogy az unokája is besegítettEgyfolytában egymást szorakoztatták, ha éppen nem akkor meg velem trécselt. Jól éreztük magunkat amíg itt volt, nagyon! És most annál jobban hiányzik :( Reméljük hamarosan mi is meglátogathatjuk őt.
Pont akkor volt fórumos találkozónk, amikor
itt volt ő is, így hát elkísért minket.

Aztán 2 nap után fájdalmas búcsút vettünk tőle az állomáson. Nem is vártuk meg Lollival a vonatot, mert akkor biztos nem tudott volna felszállni rá a Mami.

21évig éltem együtt az anyukámmal, Lollika 5 hónapos koráig. Iszonyatosan hiányzik! Szerencsém van, mert nagyon jó barátnőanyukám van, aki mindig tudja, hogy éppen melyik felére van szükségem. Lolli is egyenesen imádja annak ellenére, hogy nagyon ritkán látják egymást. Biztos azért is ilyen jó a kapcsolatuk a távolság ellenére, mert újszülött korától 5 hós koráig a mindennapi élete része volt. Amikor elköltözött észre is lehetett venni Lollin, 2 hétig nagyon nyűgöske volt, nem találta a helyét.
Szóval, innen is üzenjük a Maminak, hogy nagyon hiányzik nekünk és hogy nagyon szeretjük!

2009. május 13., szerda

2009. május 11., hétfő

Kölcsön MT

És így alszik Loló a Melustól kipróbálásra kölcsön kapott MeiTai-ban a HÁTAMON! :)

Csini



Babatali

Délelőtt elmentünk Rózsák terére találkozni Hannával és Melussal (fórumismi). Eredetileg mások is jöttek volna, de csak mi voltunk. Majd legközelebb talán a többiekkel is összejön...
Hanna már 17hónapos igazi nagy lány hatalmas barna szemekkel és még hatalmasabb barna hajjal. Örültem, hogy végre élőben is taliztunk, főleg hogy napi rendszerességel "leskelődünk" a blogjukban
Míg Hanna lelépett "pasizni" , Lolli kerített magának egy játszótársat.
És ezen a nem túl jól sikerült képen látszik Melus is és Hanna a csúszda tetején.
Sajnos csak ilyen képeket sikrült csinálnom. Talán Melus ügyesebb volt...

Első bringázás


Első bringázásMay 11, '09 3:25 AM
for everyone
Tegnap végre jó idő is volt, Apa is itthon volt délután és gyerekülés is volt, úgyhogy adva volt minden egy kis bringázáshoz. Bár az ülés beszerzés nem volt egyszerű. Már jó egy hónapja "könyörögtünk" a beígért kölcsönülésért. Naponta hívogattuk őket, hogy mehetünk-e érte, otthon vannak-e... Aztán tegnap megelégelve ezt lett Lolónak saját ülése. De ez is egy külön történet, legalábbis nekem/nekünk. Apa melóból hazajövet, megállt a kölcsönülésért, de nem voltak otthon. Beszéltünk telefonon és mondta, hogy már jön haza miözben közölte a szomorú tényt velem. Miután letettem a telefont arra gondotlam, ha hazajön megbeszélem vele, hogy vegyünk egy ülést. Eltelt 20 perc és még mindig nem volt itthon , így hát felhívtam és azt modnta meg kellett állnia a Praktikerben, szokványos dolog, ezért nem lepődtem meg, de mégis valami motoszkált bennem, valami sántított. Röpke gondolatként megfordult a fejemben, hogy ülést vesz. És vett! :) Ez ám a telepátia! :)
Szóval, Loló nagyon élvezte a bicózást. 2 órán át fél óra kivételével egy rossz hang nélkül csücsült, nézelődött, beszélgetett. Betekertünk a belvárosba, először elmentünk kacsákat etetni, ahol Loló jobban élvezte, ha ő csócsikálja meg a kenyeret, mint sem a hápik :)
Aztán egyre több kacsa jött a kenyérdarabkákért. Még egy kacsa család is érkezett nagyon édi bébihápikkal.

















Aztán elmentünk fagyizni, Lolli tölcsérezni. Meg is etettük egymást Lolóval :)


2009. május 8., péntek

Reggeli pakolás

Mivel Loló reggeli után rongyolt játszani, én kihasználva a helyzetet ideültem a gép elé -ha már Apa úgyis bekebelezi esténként az újonnan kapott ház-tervrajz megrendelések miatt.
Alig, hogy betöltött a gép, persze hogy Bogyi is előtermett a nagy játszásból. Új tudománya: fiók kihúz, ráállni, felmászni a székre, onnan meg az asztalra. A képen az első fázis látható. Kéretik fiókzárat beszerezni!







Aztán elment felfedező körútra, azaz szétrámolni a lakást.

Így kezdődött---------------------------->











És így folytatódott---------------------->

Gyanús volt nekem, ezért meg
lestem. Ízig-vérig nő, ugyanis én nem vagyok az a nyakláncos fajta, már hónapok óta nemviseltem nyakláncot.








Majd folytatta a konyha szétrámolásával, aztán persze a szobáját sem hagyhatta makulátlan állapotban.
Most meg itt halandzsázik mellettem telefonnal a kezében.

2009. május 6., szerda

A kis segédem

Egyik este... Készülődünk Lolóval a szokásos esti programhoz. Én ágyazok, kihúzom a kanapét, lepedő föl. Lolli rongyol be hozzám a szobájából. Egyszer csak neki fekszik az ágynak két kézzel és nyögdécsel. Jött segíten! :) Be akarja tolni az ágyat :)
Hozzátartozik, hogy reggelente "együtt" toljuk be az ágyat. Irtó cuki volt, ahogy nekifeküdt ! ::)

Újra betegek vagyunk

Napok óta nem volt erőm pötyögni leginkább Loló betegsége (mármeginnn' :( ) miatt. Aztán, hogy kerek legyen a történet tegnap óta már én is cudarul vagyok az orrfolyással, torok kaparással, hőemelkedéssel együtt... Utálom ezt az időt! Főleg, mert ilyenkor rohadt hideg van a lakásban lévén, hogy már nincs fűtés viszont kint még nincs olyan nagy hőság, hogy felmelegedjen az alacsony földszinti lakunk. Ez az a fázis amikor hazaérve nem levetkőzünk, hanem felöltözünk. Este dupla takaró, pizsi, pulcsi, összebújás és még mindig vacogunk. Lollira is harisnya, hosszúujjú body, vastag rugdalozó, pulcsi, vastag hálózsák adatik, szobáját befűtjük estére és vastag plédet terítünk az ágyára. És még így is jéghideg reggelre a keze :S Szóval, várható volt hogy előbb-utóbb meg lesz ennek a böjtje. Loló már több mint egy hete szenved az orrfolyással.
Olyan vészesen nem is nyűgös, csak az orrszívásból van már elege.